Csengele

… ahol mindannyian otthon vagyunk!

Navigation Menu

Köszöntöm Csengele Község megújult honlapján

Közérdekű információk minden csengelei polgár számára

Design

More work »

Bursa Hungarica Önkormányzati Ösztöndíjpályázat

Posted by on okt 1, 2020 in Uncategorized |

Csengele Község Önkormányzata csatlakozott a BURSA Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2021. évi fordulójához, mellyel a hátrányos szociális helyzetű felsőoktatási hallgatókat („A” típusú), illetve a felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó („B” típusú) fiatalokat támogatja. Az önkormányzat a pályázatot kiírta: 2020. október 1-én.

A pályázatok benyújtási határideje: 2020. november 5.

A részletes pályázati kiírások megtekinthetőek a www.csengele.hu weboldalon.

 

– Az elektronikus rendszer használatával kapcsolatos tájékoztatás az alábbi telefonszámon kérhető.

+36 (1)-550-2700

A telefonos ügyfélszolgálat az alábbi időpontokban érheti el:

– hétfőn és pénteken: 08:00-12:00 óra között;

– kedden és csütörtökön: 12:00-16:00 óra között;

– szerdán meghosszabbított ügyfélszolgálati időben: 08:00-16:00 óra között.

Vagy e-mailben a bursa@emet.gov.hu címen.

 

Ha bármi egyéb kérdése van, kérjük érdeklődjön a Csengelei Közös Önkormányzati Hivatalban Kiss Andrásné munkatársunknál személyesen szerdai napokon 8-12 óráig, illetve telefonon hétfőtől-szerdáig 8-12 óráig a 0662/586-573-as telefonszámon.

 

“A” TÍPUSÚ PÁLYÁZATI KIÍRÁS

 

Csengele Községi Önkormányzat az Innovációs és Technológiai Minisztériummal együttműködve, az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet alapján

ezennel kiírja a 2021. évre

a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot

felsőoktatási hallgatók számára

a 2020/2021. tanév második és a 2021/2022. tanév első félévére vonatkozóan,

összhangban

 

  • a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
  • a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet
  • a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény
  • a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet
  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
  • az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.)
  • az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.)
  • Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
  • a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
  • az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
  • az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet
  • az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
  • a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk),

vonatkozó rendelkezéseivel.

 

  1. A pályázat célja

 

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer (a továbbiakban: Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszer) célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételének támogatása. A Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszer többszintű támogatási rendszer, amelynek pénzügyi fedezeteként három forrás szolgál: a települési önkormányzatok által nyújtott támogatás, a megyei önkormányzatok által nyújtott támogatás és a felsőoktatási intézményi támogatás. Az ösztöndíjpályázattal kapcsolatos adatbázis-kezelői, koordinációs, a települési és megyei ösztöndíjjal kapcsolatos pénzkezelési feladatokat az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (a továbbiakban: Támogatáskezelő) végzi, míg az elbírálási feladatokat az ösztöndíjpályázathoz csatlakozó települési és megyei önkormányzatok látják el.

 

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer jogszabályi hátteréül a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet) és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szolgál.

 

  1. A pályázók köre

 

A Bursa Hungarica Ösztöndíjban az 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése alapján kizárólag a települési önkormányzat területén állandó lakóhellyel (a továbbiakban: lakóhely) rendelkezők részesülhetnek. [A Kormányrendelet „állandó lakóhely” fogalma a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény „lakóhely” fogalmának feleltethető meg, amelyet a pályázó a lakcímkártyájával tud igazolni.]

 

Az ösztöndíjpályázatra azok a települési önkormányzat területén lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű felsőoktatási hallgatók jelentkezhetnek, akik felsőoktatási intézményben (felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében) teljes idejű (nappali munkarend) alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményező mesterképzésben, osztatlan képzésben vagy felsőoktatási szakképzésben folytatják tanulmányaikat.

 

Az ösztöndíjra pályázhatnak a 2020 szeptemberében felsőoktatási tanulmányaik utolsó évét megkezdő hallgatók is. Amennyiben az ösztöndíjas hallgatói jogviszonya 2021 őszén már nem áll fenn, úgy a 2021/2022. tanév első félévére eső ösztöndíj már nem kerül folyósításra.

 

Az ösztöndíjra pályázatot nyújthatnak be azok a hallgatók is, akiknek a hallgatói jogviszonya a felsőoktatási intézményben a pályázás időpontjában szünetel. Az ösztöndíj folyósításának feltétele, hogy a 2020/2021. tanév második félévére a beiratkozott hallgató aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezzen.

 

Nem részesülhet ösztöndíjban az a pályázó, aki:

 

  • a Magyar Honvédség és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos és szerződéses állományú hallgatója
  • doktori (PhD) képzésben vesz részt
  • kizárólag külföldi intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban és/vagy vendéghallgatói képzésben vesz részt.

 

 

Amennyiben a pályázó a támogatást ismételten igénybe kívánja venni – a vonatkozó jogszabályok biztosította keretek között –, úgy az ösztöndíj-pályázatot a következő évi pályázati fordulókban újra be kell nyújtania.

 

  1. A pályázat benyújtásának módja és határideje

 

A pályázatbeadáshoz a Bursa Hungarica Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszerben (a továbbiakban: EPER-Bursa rendszer) egyszeri pályázói regisztráció szükséges, melynek elérése:

 

https://bursa.emet.hu/paly/palybelep.aspx

 

Azok a pályázók, akik a korábbi pályázati években regisztráltak a rendszerben, már nem regisztrálhatnak újra, ők a meglévő felhasználónév és jelszó birtokában léphetnek be az EPER-Bursa rendszerbe. Amennyiben jelszavukat elfelejtették, az Elfelejtett jelszó funkcióval kérhetnek új jelszót. A pályázói regisztrációt követően lehetséges a pályázati adatok rögzítése a csatlakozott önkormányzatok pályázói részére. A pályázati űrlapot minden fordulóban újra ki kell tölteni! A személyes és pályázati adatok ellenőrzését, rögzítését követően a pályázati űrlapot kinyomtatva és aláírva a települési önkormányzatnál kell benyújtaniuk a pályázóknak. A pályázat csak a pályázati kiírásban meghatározott csatolandó mellékletekkel együtt érvényes. A pályázati kiírásban meghatározott valamely melléklet hiányában a pályázat formai hibásnak minősül. A benyújtott pályázatok befogadását az önkormányzat köteles az EPER-Bursa rendszerben igazolni. A nem befogadott pályázatok a bírálatban nem vesznek részt.

 

A pályázat rögzítésének és az önkormányzathoz történő benyújtásának

határideje: 2020. november 5.

 

A pályázatot az EPER-Bursa rendszerben kitöltve, véglegesítve, onnan kinyomtatva, aláírva kizárólag a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell benyújtani.

 

A pályázat kötelező mellékletei:

 

  1. a) A felsőoktatási intézmény által kibocsátott hallgatói jogviszony-igazolás a 2020/2021. tanév első félévéről.

 

Amennyiben a pályázó egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, pályázatában csak azt a felsőoktatási intézményt kell megneveznie, amellyel elsőként létesített hallgatói jogviszonyt. A felsőoktatási intézmények szerződése alapján folyó, közösen meghirdetett – egyik szakon nem hitéleti, a másik szakon hitoktató, illetve hittanár – kétszakos képzés esetében a hallgató az állami felsőoktatási intézményt köteles megnevezni.

 

  1. b) Igazolás a pályázó és a pályázóval egy háztartásban élők egy főre jutó havi nettó jövedelméről.

 

  1. c) A szociális rászorultság igazolására az alábbi okiratok:

 

A további mellékleteket az elbíráló települési önkormányzat határozza meg.

 

A pályázati űrlap csak a fent meghatározott kötelező mellékletekkel együtt érvényes, valamely melléklet hiányában a pályázat formai hibásnak minősül.

 

Egy háztartásban élők: a pályázó lakóhelye szerinti lakásban életvitelszerűen együttlakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek.

 

Jövedelem:

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

– aa) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve az Szjatv. 1. számú melléklete szerinti adómentes bevételt, és

azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény, vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

 

Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

 

Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

 

Nem minősül jövedelemnek

  1. a rendkívüli települési támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,
  2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
  3. az anyasági támogatás,
  4. a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása,
  5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
  6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
  7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,
  8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
  9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,
  10. a szociális szövetkezet valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányász járadékban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel,
  11. az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon része, amelyből az eladást vagy átruházást követő egy éven belül az eladó vagy átruházó saját, vagy közeli hozzátartozója életvitelszerű, tényleges lakhatásának célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására kerül sor,
  12. az elengedett tartozás, illetve a megszűnt kötelezettség, ha a tartozás elengedésére vagy a kötelezettség megszűnésére a természetes személyek adósságrendezési eljárásában, továbbá közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, illetve pénzügyi intézmény által, az adós megélhetését veszélyeztető szociális helyzete miatt került sor.

 

  1. Adatkezelés

 

A pályázó pályázata benyújtásával büntetőjogi felelősséget vállal azért, hogy az EPER-Bursa rendszerben rögzített, a pályázati űrlapon és mellékleteiben általa feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszi, hogy amennyiben a pályázati űrlapon és mellékleteiben nem a valóságnak megfelelő adatokat tüntet fel, úgy a Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszerből pályázata kizárható, a megítélt támogatás visszavonható.

 

A pályázat benyújtásával a pályázó tudomásul veszi, hogy a Támogatáskezelő, az önkormányzatok és a felsőoktatási intézmény a pályázati dokumentációba foglalt személyes adatait az ösztöndíjpályázat lebonyolítása és a támogatásra való jogosultság ellenőrzése céljából az ösztöndíj támogatás életciklusa alatt kezelheti a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletében (továbbiakban: GDPR) foglaltak szerint.  Az adatkezelésről, az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól, az általa igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről részletes tájékoztatás található a Támogatáskezelő honlapján az Adatvédelmi tájékoztatóban az alábbi elérhetőségen:

http://www.emet.gov.hu/_userfiles/szervezet/kozlemenyek/adatkezelesi_tajekoztato_3_sz__melleket.pdf

 

  1. A pályázat elbírálása

 

A beérkezett pályázatokat az illetékes települési önkormányzat bírálja el 2020. december 4-ig:

 

  1. a) az elbíráló önkormányzat a pályázókat hiánypótlásra szólíthatja fel a formai ellenőrzés és az elbírálás során, az önkormányzat által meghatározott határidőben, amely azonban nem lépheti túl a pályázatok önkormányzati elbírálási határidejét. Az önkormányzat hiánypótlást csak olyan dokumentumokra kérhet be, amelyeket a pályázati kiírásban feltüntetett. A hiánypótlási határidő: ….. nap;
  2. b) az ösztöndíj elbírálása kizárólag szociális rászorultság alapján, a pályázó tanulmányi eredményétől függetlenül történik. Az elutasítás indoklásaként nem jelölhetők meg olyan okok, amelyeket a formai ellenőrzés vizsgál és azon megfelelőként lettek megjelölve;
  3. c) az EPER-Bursa rendszerben nem rögzített, nem a rendszerből nyomtatott pályázati űrlapon, határidőn túl benyújtott, vagy formailag nem megfelelő pályázatokat a bírálatból kizárja, és kizárását írásban indokolja;
  4. d) minden, határidőn belül, postai úton vagy személyesen benyújtott pályázatot befogad, minden formailag megfelelő pályázatot érdemben elbírál, és döntését írásban indokolja;
  5. e) csak az önkormányzat területén lakóhellyel rendelkező pályázókat részesítheti támogatásban;
  6. f) az elbírálás során korra, fajra, nemre, bőrszínre, felekezeti vagy világnézeti hovatartozásra, tanulmányi eredményre tekintet nélkül, kizárólag a pályázó szociális rászorultságának objektív vizsgálata alapján járhat el.

 

A pályázó az elbíráló szerv döntése ellen fellebbezéssel nem élhet, a pályázati döntés ellen érdemben nincs helye jogorvoslatnak. A támogatási döntéssel szemben kifogást eljárásjogi jogszabálysértésre történő hivatkozással, a döntésről szóló értesítés kézhezvételét követő 5 napon belül lehet benyújtani az illetékes önkormányzat jegyzőjénél. A felmerült kifogással kapcsolatban az önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul értesítenie kell a Támogatáskezelőt.

 

A megítélt ösztöndíjat az önkormányzat visszavonhatja abban az esetben, ha az ösztöndíjas elköltözik a települési önkormányzat területéről. A települési önkormányzat ebben az esetben határozatban rendelkezik a támogatás visszavonásáról. A határozat csak a meghozatalát követő tanulmányi félévtől ható hatállyal hozható meg.

 

  1. Értesítés a pályázati döntésről

 

A települési önkormányzat a meghozott döntéséről és annak indokáról 2020. december 8-ig az EPER-Bursa rendszeren keresztül elektronikusan vagy postai úton küldött levélben értesíti a pályázókat.

 

A Támogatáskezelő az önkormányzati döntési listák érkeztetését követően 2021. január 15-ig értesíti a települési önkormányzatok által nem támogatott pályázókat az önkormányzati döntésről az EPER-Bursa rendszeren keresztül.

 

A Támogatáskezelő az elbírálás ellenőrzését és az intézményi ösztöndíjrészek megállapítását követően 2021. március 9-ig az EPER-Bursa rendszeren keresztül értesíti a települési önkormányzat által támogatásban részesített pályázókat a Bursa Hungarica ösztöndíj teljes összegéről és az ösztöndíj-folyósítás módjáról.

 

  1. Az ösztöndíj folyósításának feltételei

 

A felsőoktatási intézményeknek az ösztöndíj kifizetést megelőzően az ösztöndíjra való jogosultságot a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 85/E. § (3) bekezdésében és a 112. § (9)-(10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell megállapítania.

 

Az ösztöndíj csak azokban a hónapokban kerül folyósításra, amelyekben a pályázó beiratkozott, aktív hallgatója a felsőoktatási intézménynek.

 

Az ösztöndíj-folyósítás feltétele, hogy a támogatott pályázó hallgatói jogviszonya a 2020/2021. tanév második félévében megfeleljen a pályázati kiírásnak. Amennyiben a támogatott pályázó hallgatói jogviszonya nem felel meg a pályázati kiírásnak, a támogatott az ösztöndíjra való jogosultságát az adott félévben elveszíti. Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, vagy nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek, az ösztöndíj folyósítása a folyósítás véghatáridejének módosulása nélkül, teljes egészében szünetel.

 

  1. Az ösztöndíj folyósítása

 

Az ösztöndíj időtartama 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév:

a 2020/2021. tanév második (tavaszi), illetve a 2021/2022. tanév első (őszi) féléve.

 

Az önkormányzatok egy tanulmányi félévre egy összegben utalják át a Támogatáskezelő Bursa Hungarica számlájára a támogatott hallgatók öthavi önkormányzati támogatási összegét. A Támogatáskezelő a beérkezett önkormányzati ösztöndíjrészeket a kifizetőhelyek (felsőoktatási intézmények) szerint újracsoportosítja, majd a jogosult hallgatók után továbbutalja a kifizető felsőoktatási intézményekhez abban az esetben, ha a felsőoktatási intézmény a hallgatók jogosultságát visszaigazolta, és az önkormányzat utalási kötelezettségét teljesítve a pontos támogatási összeget továbbította a Támogatáskezelő számlájára.

 

Az intézményi ösztöndíjrész forrása az 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése értelmében az intézmények költségvetésében megjelölt elkülönített forrás.

 

Az ösztöndíjat (mind az önkormányzati, mind az intézményi ösztöndíjrészt) az a felsőoktatási intézmény folyósítja a hallgatónak, amelytől a hallgató – az állami költségvetés terhére – a hallgatói juttatásokat kapja. Amennyiben a hallgató egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, az a felsőoktatási intézmény folyósítja számára az ösztöndíjat, amellyel elsőként létesített hallgatói jogviszonyt. A felsőoktatási intézmények szerződése alapján folyó, közösen meghirdetett – egyik szakon nem hitéleti, a másik szakon hitoktató, illetve hittanár – kétszakos képzés esetében a hallgató számára az állami felsőoktatási intézmény folyósítja az ösztöndíjat. A kifizetés előtt a jogosultságot, valamint a hallgatói jogviszony fennállását az intézmény megvizsgálja.

 

Az ösztöndíj folyósításának kezdete legkorábban 2021 márciusa.

Az önkormányzati ösztöndíjrész kifizetése a tavaszi félévben március, az őszi félévben október hónaptól, de legkésőbb a felsőoktatási intézményhez történő átutalást követő első ösztöndíj-kifizetéskor indul, majd a továbbiakban az ösztöndíjfizetés rendje szerint történik.

 

Az intézményi ösztöndíjrész folyósítása március, illetve október hónapban kezdődik, azt a hallgatói juttatásokkal azonos rendben kell kifizetni. Az intézményi ösztöndíjrészt abban az esetben is ki kell fizetni, ha az önkormányzati ösztöndíjrész fedezete nem áll rendelkezésre az intézmény számláján. Az intézményi ösztöndíjrész független minden más, a felsőoktatási intézményben folyósított támogatástól.

Az elnyert ösztöndíjat közvetlen adó- és TB-járulékfizetési kötelezettség nem terheli (lásd a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 3.2.6. és 4.17. pontját).

Az ösztöndíjas a tanulmányi félév lezárását követően (június 30., január 31.) a jogosultsági bejegyzéssel kapcsolatos kifogást nem tehet, illetve a ki nem fizetett ösztöndíjára már nem tarthat igényt.

 

  1. A pályázók értesítési kötelezettségei

Az ösztöndíjban részesülő hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának időszaka alatt minden, az ösztöndíj folyósítását érintő változásról haladéktalanul (de legkésőbb 15 napon belül) írásban értesíteni a folyósító felsőoktatási intézményt és a Támogatáskezelőt (levelezési cím: Bursa Hungarica 1381 Budapest, Pf. 1418)[1]. A bejelentést az EPER-Bursa rendszeren keresztül kell kezdeményeznie. Az értesítési kötelezettséget a hallgató 5 munkanapon belül köteles teljesíteni az alábbi adatok változásakor:

  • tanulmányok halasztása;
  • tanulmányok helyének megváltozása (az új felsőoktatási intézmény, kar, szak megnevezésével);
  • tanulmányi státusz (munkarend, képzési forma, finanszírozási forma) változása;
  • személyes adatainak (név, lakóhely, elektronikus levelezési cím) változása.

 

Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének elmulasztása miatt esik el az ösztöndíj folyósításától, a tanulmányi félév lezárását követően, legkésőbb június 30-ig, illetve január 31-ig ki nem fizetett ösztöndíjára már nem tarthat igényt.

 

Az ösztöndíjas 30 napon belül köteles a jogosulatlanul felvett ösztöndíjat a folyósító felsőoktatási intézmény részére visszafizetni.

 

Az ösztöndíjas lemondhat a számára megítélt támogatásról, amit az EPER-Bursa rendszerben kezdeményezhet és az onnan letölthető Lemondó nyilatkozatot aláírva, postai úton, ajánlott levélként megküldve a Támogatáskezelő címére jelenthet be. A Lemondó nyilatkozat beküldésével az ösztöndíjas a nyertes ösztöndíjpályázatát megszünteti, azaz a megjelölt félévről és az ösztöndíj további félévi részleteiről is lemond.

 

Amennyiben megállapítást nyer, hogy a pályázó a pályázatban nem a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltatta vagy a pályázati feltételeknek egyébként nem felel meg, támogatásban nem részesülhet még abban az esetben sem, ha az ösztöndíj elnyeréséről szóló tájékoztatást már kézhez vette.

 

  1. Lebonyolítás

 

Az ösztöndíjpályázattal kapcsolatos központi adatbázis-kezelői, koordinációs, a települési és a megyei önkormányzati ösztöndíjjal kapcsolatos pénzkezelési feladatokat a Támogatáskezelő látja el.

 

 

A Támogatáskezelő elérhetőségei:

 

 

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

Bursa Hungarica Ügyfélszolgálat

 

1381 Budapest, Pf.: 1418

Tel.: (06-1) 550-2700

E-mail: bursa@emet.gov.hu

Internet: www.emet.gov.hu (Bursa Hungarica)

[1] Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény és az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján biztosítja a pályázók, a települési és megyei önkormányzatok, valamint a felsőoktatási intézmények részére az elektronikus ügyintézés lehetőségét, így a pályázatok lebonyolításához szükséges hivatalos dokumentumok Eper-Bursa rendszerben történő benyújtását és feldolgozását. Az e-ügyintézés integrálása a pályázatkezelési rendszer szolgáltatásai közé bevezetés alatt áll, a modul alkalmazásával kapcsolatos felvilágosítás a Támogatáskezelő honlapján és a Bursa Hungarica ügyfélszolgálatán érhető el.

 

“B” TÍPUSÚ PÁLYÁZATI KIÍRÁS

 

Csengele Községi Önkormányzat az Innovációs és Technológiai Minisztériummal

együttműködve, az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet alapján
 ezennel kiírja a 2021. évre

a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot

felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok számára,

összhangban

 

  • a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
  • a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet
  • a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény
  • a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet
  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
  • az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.)
  • az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.)
  • Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
  • a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
  • az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
  • az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet
  • az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
  • a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk),

vonatkozó rendelkezéseivel.

 

  1. A pályázat célja

 

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer (a továbbiakban: Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszer) célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételének támogatása. A Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszer többszintű támogatási rendszer, amelynek pénzügyi fedezeteként három forrás szolgál: a települési önkormányzatok által nyújtott támogatás; a megyei önkormányzatok által nyújtott támogatás és a felsőoktatási intézményi támogatás. Az ösztöndíjpályázattal kapcsolatos adatbázis-kezelői, koordinációs, a települési és megyei ösztöndíjjal kapcsolatos pénzkezelési feladatokat az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (továbbiakban: Támogatáskezelő) végzi, míg az elbírálási feladatokat az ösztöndíjpályázathoz csatlakozó települési és megyei önkormányzatok látják el.

 

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer jogszabályi hátteréül a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet) és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szolgál.

 

  1. Pályázók köre

 

A Bursa Hungarica Ösztöndíjban az 51/2007. (III.26.) Kormányrendelet 18. § (2) bekezdése alapján kizárólag a települési önkormányzat területén állandó lakóhellyel (a továbbiakban: lakóhely) rendelkezők részesülhetnek. [A Kormányrendelet „állandó lakóhely” fogalma a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény „lakóhely” fogalmának feleltethető meg, amelyet a pályázó a lakcímkártyájával tud igazolni.]

 

Az ösztöndíjpályázatra azok a települési önkormányzat területén lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű fiatalok jelentkezhetnek, akik:

 

  1. a) a 2020/2021. tanévben utolsó éves, érettségi előtt álló középiskolások;

vagy

  1. b) felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe még felvételt nem nyert érettségizettek;

 

és a 2021/2022. tanévtől kezdődően felsőoktatási intézmény keretében teljes idejű (nappali munkarend) alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, osztatlan képzésben vagy felsőoktatási szakképzésben kívánnak részt venni.

 

Nem részesülhet ösztöndíjban az a pályázó, aki:

  • a Magyar Honvédség és a rendvédelmi feladatot ellátó szervek hivatásos és szerződéses állományú hallgatója
  • doktori (PhD) képzésben vesz részt
  • kizárólag külföldi intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban és/vagy vendéghallgatói képzésben vesz részt.

 

A pályázók közül csak azok részesülhetnek ösztöndíjban, akik a 2021. évi felsőoktatási felvételi eljárásban először nyernek felvételt felsőoktatási intézménybe és tanulmányaikat a 2021/2022. tanévben ténylegesen megkezdik.

 

  1. A pályázat benyújtásának módja és határideje

 

A pályázatbeadáshoz a Bursa Hungarica Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszerben (a továbbiakban: EPER-Bursa rendszer) egyszeri pályázói regisztráció szükséges, melynek elérése:

 

https://bursa.emet.hu/paly/palybelep.aspx

 

Azok a pályázók, akik a korábbi pályázati években regisztráltak a rendszerben, már nem regisztrálhatnak újra, ők a meglévő felhasználónév és jelszó birtokában léphetnek be az EPER-Bursa rendszerbe. Amennyiben jelszavukat elfelejtették, az Elfelejtett jelszó funkcióval kérhetnek új jelszót. A pályázói regisztrációt követően lehetséges a pályázati adatok rögzítése a csatlakozott önkormányzatok pályázói részére. A személyes és pályázati adatok ellenőrzését, rögzítését követően a pályázati űrlapot kinyomtatva és aláírva a települési önkormányzatnál kell benyújtaniuk a pályázóknak. A pályázat csak a pályázati kiírásban meghatározott csatolandó mellékletekkel együtt érvényes. A pályázati kiírásban meghatározott valamely melléklet hiányában a pályázat formai hibásnak minősül. A benyújtott pályázatok befogadását az önkormányzat köteles az EPER-Bursa rendszerben igazolni. A nem befogadott pályázatok a bírálatban nem vesznek részt.

 

A pályázat rögzítésének és az önkormányzathoz történő benyújtásának

határideje: 2020. november 5.

 

A pályázatot az EPER-Bursa rendszerben kitöltve, véglegesítve, onnan kinyomtatva, aláírva kizárólag a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell benyújtani.

 

A pályázat kötelező mellékletei:

 

  1. Igazolás a pályázó és a pályázóval egy háztartásban élők egy főre jutó havi nettó jövedelméről.

 

  1. A szociális rászorultság igazolására az alábbi okiratok:

 

A további mellékleteket az elbíráló települési önkormányzat határozza meg.

 

A pályázati űrlap csak a fent meghatározott kötelező mellékletekkel együtt érvényes, valamely melléklet hiányában a pályázat formai hibásnak minősül.

 

Egy háztartásban élők: a pályázó állandó lakóhelye szerinti lakásban életvitelszerűen együttlakó, ott bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek.

 

Jövedelem:

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

– aa) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve az Szjatv. 1. számú melléklete szerinti adómentes bevételt, és

– az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény, vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

 

Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

 

Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

 

Nem minősül jövedelemnek

  1. a rendkívüli települési támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,
  2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
  3. az anyasági támogatás,
  4. a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása,
  5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
  6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
  7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,
  8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
  9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,
  10. a szociális szövetkezet valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányász járadékban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel,
  11. az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon része, amelyből az eladást vagy átruházást követő egy éven belül az eladó vagy átruházó saját, vagy közeli hozzátartozója életvitelszerű, tényleges lakhatásának célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására kerül sor,
  12. az elengedett tartozás, illetve a megszűnt kötelezettség, ha a tartozás elengedésére vagy a kötelezettség megszűnésére a természetes személyek adósságrendezési eljárásában, továbbá közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, illetve pénzügyi intézmény által, az adós megélhetését veszélyeztető szociális helyzete miatt került sor.

 

  1. Adatkezelés

 

A pályázó pályázata benyújtásával büntetőjogi felelősséget vállal azért, hogy az EPER-Bursa rendszerben rögzített, a pályázati űrlapon és mellékleteiben az általa feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszi, hogy amennyiben a pályázati űrlapon és mellékleteiben nem a valóságnak megfelelő adatokat tüntet fel, úgy a Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszerből pályázata kizárható, a megítélt támogatás visszavonható.

 

A pályázat benyújtásával a pályázó tudomásul veszi, hogy a Támogatáskezelő, az önkormányzatok és a felsőoktatási intézmény a pályázati dokumentációba foglalt személyes adatait az ösztöndíjpályázat lebonyolítása és a támogatásra való jogosultság ellenőrzése céljából az ösztöndíj támogatás életciklusa alatt kezelheti a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletében (továbbiakban: GDPR) foglaltak szerint. Az adatkezelésről, az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól, az általa igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről részletes tájékoztatás található a Támogatáskezelő honlapján az Adatvédelmi tájékoztatóban az alábbi elérhetőségen:

http://www.emet.gov.hu/_userfiles/szervezet/kozlemenyek/adatkezelesi_tajekoztato_3_sz__melleket.pdf

 

 

A pályázók büntetőjogi felelősségük tudatában kijelentik, hogy a pályázati űrlap benyújtásakor felsőfokú végzettséggel nem rendelkeznek, felsőoktatási intézménybe még nem nyertek felvételt.

 

  1. A pályázat elbírálása

 

A beérkezett pályázatokat az illetékes települési önkormányzat bírálja el 2020. december
4-ig:

 

  1. a) Az elbíráló önkormányzat a pályázókat hiánypótlásra szólíthatja fel a formai ellenőrzés és az elbírálás során, az önkormányzat által meghatározott határidőben, amely azonban nem lépheti túl a pályázatok önkormányzati elbírálási határidejét. Az önkormányzat hiánypótlást csak olyan dokumentumokra kérhet be, amelyeket a pályázati kiírásban feltüntetett. A hiánypótlási határidő: ….. nap;
  2. b) az ösztöndíj elbírálása kizárólag szociális rászorultság alapján, a pályázó tanulmányi eredményétől függetlenül történik. Az elutasítás indoklásaként nem jelölhetők meg olyan okok, amelyeket a formai ellenőrzés vizsgál és azon megfelelőként lettek megjelölve;
  3. c) az EPER-Bursa rendszerben nem rögzített, nem a rendszerből nyomtatott pályázati űrlapon, a határidőn túl benyújtott, vagy formailag nem megfelelő pályázatokat a bírálatból kizárja, és kizárását írásban indokolja;
  4. d) minden, határidőn belül, postai úton vagy személyesen benyújtott pályázatot befogad, minden formailag megfelelő pályázatot érdemben elbírál, és döntését írásban indokolja;
  5. e) csak az önkormányzat területén lakóhellyel rendelkező pályázókat részesítheti támogatásban;
  6. f) az elbírálás során korra, fajra, nemre, bőrszínre, felekezeti vagy világnézeti hovatartozásra, tanulmányi eredményre tekintet nélkül, kizárólag a pályázó szociális rászorultságának objektív vizsgálatára tekintettel járhat el.

 

A pályázó az elbíráló szerv döntése ellen fellebbezéssel nem élhet, a pályázati döntés ellen érdemben nincs helye jogorvoslatnak. A támogatási döntéssel szemben kifogást eljárásjogi jogszabálysértésre történő hivatkozással, a döntésről szóló értesítés kézhezvételét követő 5 napon belül lehet benyújtani az illetékes önkormányzat jegyzőjénél. A felmerült kifogással kapcsolatban az önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul értesítenie kell a Támogatáskezelőt.

 

A “B” típusú ösztöndíjasok szociális rászorultságát az önkormányzat évente egyszer jogosult és köteles felülvizsgálni. Amennyiben az ösztöndíjas a szociális rászorultság vizsgálata során az önkormányzat által kért igazolásokat nem bocsátja rendelkezésre, vagy az önkormányzattal a vizsgálat során az együttműködést egyéb módon kifejezetten megtagadja, az önkormányzat az ösztöndíjas szociális rászorultságának megszűntét vélelmezi, azaz az ösztöndíjas ösztöndíját elveszíti. A települési önkormányzat ebben az esetben határozatban rendelkezik a támogatás visszavonásáról. A határozat csak a meghozatalát követő tanulmányi félévtől ható hatállyal hozható meg.

 

A felsőoktatási intézménybe jelentkezők számára megítélt támogatást az önkormányzat visszavonhatja abban az esetben is, ha az ösztöndíjas elköltözik a települési önkormányzat területéről. A települési önkormányzat ebben az esetben határozatban rendelkezik a támogatás visszavonásáról. A határozat csak a meghozatalát követő tanulmányi félévtől ható hatállyal hozható meg.

 

  1. Értesítés a pályázati döntésről

 

A települési önkormányzat a meghozott döntéséről és annak indokáról 2020. december 8-ig az EPER-Bursa rendszeren keresztül elektronikusan vagy postai úton küldött levélben értesíti a pályázókat.

 

A Támogatáskezelő az önkormányzati döntési listák érkeztetését követően 2021. január 15-ig értesíti a települési önkormányzatok által nem támogatott pályázókat az önkormányzati döntésről az EPER-Bursa rendszeren keresztül.

 

A Támogatáskezelő az elbírálás ellenőrzését és az intézményi ösztöndíjrészek megállapítását követően 2021. március 9-ig az EPER-Bursa rendszeren keresztül értesíti a települési önkormányzat által támogatásban részesített pályázókat a Bursa Hungarica ösztöndíj teljes összegéről és az ösztöndíj-folyósítás módjáról.

 

A pályázó a felsőoktatási intézmény felvételi döntésről szóló határozata vagy az Oktatási Hivatal besorolási határozata másolatának megküldésével köteles 2021. augusztus 31-ig a Támogatáskezelő részére bejelenteni, hogy a 2021/2022. tanévben melyik felsőoktatási intézményben kezdi meg tanulmányait. Továbbá a pályázó köteles nyilatkozni arról, hogy a 2021. évi felsőoktatási felvételi évet megelőzően nyert-e felvételt felsőoktatási intézménybe. Az a pályázó, aki értesítési kötelezettségének nem tesz eleget, az ösztöndíj folyósításából és az ösztöndíjrendszer következő évi fordulójából kizárható.

 

Amennyiben a “B” típusú pályázat során támogatásban részesülő ösztöndíjas a támogatás időtartama alatt sikeresen pályázik “A” típusú ösztöndíjra, “B” típusú ösztöndíját automatikusan elveszti.

 

  1. Az ösztöndíj folyósításának feltételei

 

Az ösztöndíj-folyósítás feltétele, hogy a támogatott pályázó hallgatói jogviszonya a 2021/2022. tanév első félévében megfeleljen a pályázati kiírásnak. Amennyiben a támogatott pályázó hallgatói jogviszonya nem felel meg a pályázati kiírásnak, a támogatott az ösztöndíjra való jogosultságát elveszíti.

 

Az ösztöndíj csak azokban a hónapokban kerül folyósításra, amelyekben a pályázó beiratkozott, aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatója a felsőoktatási intézménynek.

 

A felsőoktatási intézményeknek az ösztöndíj kifizetést megelőzően az ösztöndíjra való jogosultságot a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 85/E. § (3) bekezdésében és a 112. § (9)-(10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell megállapítania.

 

Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, vagy nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek, kivéve, ha az a folyósítás első féléve, az ösztöndíj folyósítása – a folyósítás véghatáridejének módosítása nélkül – teljes egészében szünetel.

 

  1. Az ösztöndíj folyósítása

 

Az ösztöndíj időtartama 3×10 hónap, azaz hat egymást követő tanulmányi félév:

a 2021/2022. tanév, a 2022/2023. tanév és a 2023/2024. tanév.

 

Az ösztöndíj folyósításának kezdete a 2021/2022. tanév első féléve.

 

Az önkormányzatok egy tanulmányi félévre egy összegben utalják át a Támogatáskezelő Bursa Hungarica számlájára a támogatott hallgatók öthavi önkormányzati támogatási összegét. A Támogatáskezelő a beérkezett önkormányzati ösztöndíjrészeket a kifizetőhelyek (felsőoktatási intézmények) szerint újracsoportosítja, majd a jogosult hallgatók után továbbutalja a kifizető felsőoktatási intézményekhez abban az esetben, ha a felsőoktatási intézmény a hallgatók jogosultságát visszaigazolta, és az önkormányzat utalási kötelezettségét teljesítve a pontos támogatási összeget továbbította a Támogatáskezelő számlájára.

 

Az intézményi ösztöndíjrész forrása az 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése értelmében az intézmények költségvetésében megjelölt elkülönített forrás.

 

Az ösztöndíjat (mind az önkormányzati, mind az intézményi ösztöndíjrészt) az a felsőoktatási intézmény folyósítja a hallgatónak, amelytől a hallgató – az állami költségvetés terhére – a hallgatói juttatásokat kapja. Amennyiben a hallgató egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, az a felsőoktatási intézmény folyósítja számára az ösztöndíjat, amellyel elsőként létesített hallgatói jogviszonyt. A felsőoktatási intézmények szerződése alapján folyó, közösen meghirdetett – egyik szakon nem hitéleti, a másik szakon hitoktató, illetve hittanár – kétszakos képzés esetében a hallgató számára az állami felsőoktatási intézmény folyósítja az ösztöndíjat. A kifizetés előtt a jogosultságot, valamint a hallgatói jogviszony fennállását az intézmény megvizsgálja.

 

Az ösztöndíj folyósításának kezdete legkorábban 2021 októbere.

Az önkormányzati ösztöndíjrész kifizetése az őszi félévekben október, a tavaszi félévekben március hónaptól, de legkésőbb a felsőoktatási intézményhez történő átutalást követő első ösztöndíj-kifizetéskor indul, majd a továbbiakban az ösztöndíjfizetés rendje szerint történik.

Az intézményi ösztöndíjrész folyósítása október, illetve március hónapban kezdődik, azt a hallgatói juttatásokkal azonos rendben kell kifizetni. Az intézményi ösztöndíjrészt abban az esetben is ki kell fizetni, ha az önkormányzati ösztöndíjrész fedezete nem áll rendelkezésre az intézmény számláján. Az intézményi ösztöndíjrész független minden más, a felsőoktatási intézményben folyósított támogatástól.

 

Az elnyert ösztöndíjat közvetlen adó- és TB-járulékfizetési kötelezettség nem terheli (lásd a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 3.2.6. és 4.17. pontját).

 

Az ösztöndíjas a tanulmányi félév lezárását követően (június 30., január 31.) a jogosultsági bejegyzéssel kapcsolatos kifogást nem tehet, illetve a ki nem fizetett ösztöndíjára már nem tarthat igényt.

 

  1. A pályázók értesítési kötelezettségei

Az ösztöndíjban részesülő hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának időszaka alatt minden, az ösztöndíj folyósítását érintő változásról haladéktalanul (de legkésőbb 15 napon belül) írásban értesíteni a folyósító felsőoktatási intézményt és a Támogatáskezelőt (1381 Budapest Pf. 1418)[1]. A bejelentést az EPER-Bursa rendszeren keresztül kell kezdeményeznie. Az értesítési kötelezettséget a hallgató 5 munkanapon belül köteles teljesíteni az alábbi adatok változásakor:

  • tanulmányok halasztása;
  • tanulmányok helyének megváltozása (az új felsőoktatási intézmény, kar, szak megnevezésével);
  • tanulmányi státusz (munkarend, képzési forma, finanszírozási forma) változása;
  • személyes adatainak (név, lakóhely, elektronikus levelezési cím) változása.

 

Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének elmulasztása miatt esik el az ösztöndíj folyósításától, a tanulmányi félév lezárását követően, legkésőbb június 30-ig, illetve január 31-ig ki nem fizetett ösztöndíjára már nem tarthat igényt.

 

Az ösztöndíjas 30 napon belül köteles a jogosulatlanul felvett ösztöndíjat a folyósító felsőoktatási intézmény részére visszafizetni.

 

Az ösztöndíjas lemondhat a számára megítélt támogatásról, amit az EPER-Bursa rendszerben kezdeményezhet és az onnan letölthető Lemondó nyilatkozatot aláírva, postai úton, ajánlott levélként megküldve a Támogatáskezelő címére jelenthet be. A Lemondó nyilatkozat beküldésével az ösztöndíjas a nyertes ösztöndíjpályázatát megszünteti, azaz a megjelölt félévről és az ösztöndíj további félévi részleteiről is lemond.

 

Amennyiben megállapítást nyer, hogy a pályázó a pályázatban nem a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltatta vagy a pályázati feltételeknek egyébként nem felel meg, támogatásban nem részesülhet még abban az esetben sem, ha az ösztöndíj elnyeréséről szóló tájékoztatást már kézhez vette.

 

  1. Lebonyolítás

 

Az ösztöndíjpályázattal kapcsolatos központi adatbázis-kezelői, koordinációs, a települési és a megyei önkormányzati ösztöndíjjal kapcsolatos pénzkezelési feladatokat az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő látja el.

 

A Támogatáskezelő elérhetőségei:

 

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

Bursa Hungarica Ügyfélszolgálat

1381 Budapest Pf. 1418

Tel.: (06-1) 550-2700

E-mail: bursa@emet.gov.hu

Internet: www.emet.gov.hu (Bursa Hungarica)

[1] Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény és az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján biztosítja a pályázók, a települési és megyei önkormányzatok, valamint a felsőoktatási intézmények részére az elektronikus ügyintézés lehetőségét, így a pályázatok lebonyolításához szükséges hivatalos dokumentumok Eper-Bursa rendszerben történő benyújtását és feldolgozását. Az e-ügyintézés integrálása a pályázatkezelési rendszer szolgáltatásai közé bevezetés alatt áll, a modul alkalmazásával kapcsolatos felvilágosítás a Támogatáskezelő honlapján és Bursa Hungarica ügyfélszolgálatán érhető el.

 

Read More

Saját, vagy közeli hozzátartozó általi felhasználásra történő fa elszállítása

Posted by on feb 3, 2020 in Egyéb |

Tisztelt Lakosság!

 

Magyarországon bármely területről kitermelt ún. erdei faválasztékot csak szállítójeggyel lehet szállítani. Amennyiben a szállítás nem kereskedelmi célból történik, a jogszabály a szigorú számadású szállítójegy helyett egyszerűbb megoldást is lehetővé tesz a lakosság számára. A Nébih elkészítette a saját, vagy közeli hozzátartozó általi felhasználásra történő szállításhoz használható formanyomtatványt.

Erdei faválasztéknak minősül a hengeres fa, a tűzifa minden formában, valamint a kitermelt fából készített apríték is.

Fontos tudni, hogy két fő esetben lehetséges az egyszerűsített formanyomtatvány használata:

Első esetben a szállítmány a fakitermelés helyszínéről indul és a saját célú felhasználás az alábbi feltételek valamelyikének megfelelő helyszínen történik:

a) a fakitermelésre jogosult tulajdonában lévő ingatlanon,

b) a fakitermelésre jogosult által használt ingatlanon, amit írásban foglalt szerződéssel tud igazolni,

c) a fakitermelésre jogosult vagy közeli hozzátartozója lakóhelyén vagy tartózkodási helyén.

A másik esetben a fatermék először szigorú számadású szállítójeggyel a fogyasztóhoz kerül, majd ezt követően a fogyasztó a formanyomtatvány felhasználásával szállítja tovább a fenti szempontok (a-c) valamelyikének megfelelő helyszínre. Ebben az esetben a fakitermelésre jogosult helyett a fogyasztót kell érteni.

Lényeges, hogy ez a lehetőség kizárólag a nem kereskedelmi célú felhasználás esetén engedélyezett. A közeli hozzátartozók személyi körét pedig a polgári jog vonatkozó szabályai szerint kell értelmezni.

Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;

Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a fekete fakereskedelem résztvevői sok esetben megpróbálnak visszaélni a jogszabály adta könnyítési lehetőséggel. Emiatt a hatóság szakemberei az ellenőrzések során szigorúan vizsgálják a felsorolt feltételek teljesülését.

A saját célú felhasználás körében további egyszerűsítés, hogy a legfeljebb 20 kilogramm tömegű, önálló cikkszámmal vagy megnevezéssel rendelkező erdei faválaszték esetén a kiállított számla szállítójegynek minősül. Ebben az esetben tehát külön szállítójegyet sem kell kiállítani.

Nem szigorú számadású szállítójegy_kitöltött minta_letöltése

Nem szigorú számadású szállítójegy letöltése.

Forrás: NÉBIH weboldala

Amennyiben nem rendelkezik nyomtatási lehetőséggel, úgy a Csengelei Közös Önkormányzati Hivatal 6765 Csengele, Petőfi u. 13. szám alatti címen is tudunk formanyomtatványt biztosítani az Ön részére.

Read More

Évadnyitó hangverseny

Évadnyitó hangverseny

Posted by on már 1, 2018 in Egyéb |

A Szent Imre Plébánia és a Csengelei Alapfokú Művészeti Iskola közös szervezésében 2018. február 25-én került sor az idei Évadnyitó hangversenyre a templomban.

A koncertet Anne McGinty: Prelude to a Festival című művével nyitotta meg a művészeti iskola rézfúvós együttese. Ezután Katona Attila köszöntötte a megjelenteket, majd Antal Imre plébános kívánt minden résztvevőnek jó szórakozást a hangversenyhez.

rézfúvós együttes

A koncert a rézfúvós együttes előadásával folytatódott tovább. Az együttes után egyéni produkció következett Zólyomi-Katona Theodóra Telemann: F-dúr szonáta II. és I. tételét adta elő zongorakísérettel.

Vendég együttesek is színesítették a koncertet. A MARaTONe TRIO következett, akiknek tagjai Hódmezővásárhelyen, Kisteleken és Gyulán fuvolatanárok. Kugyelka Orsolya, Pete Lilla Viktória és Pete Réka Bereniké Zempléni: Fuvolatrióját hallhattuk.

Kalmár Gergely tubán Oystein Baadsvik: Ordner Seg című művét játszotta zongorakísérettel. A folytatásban egy trombitaduó következett Zólyomi-Katona Theodóra és Csépe-Bánhidi Bernadett két művet adott elő, W.A. Mozart: Larghetto és G.Rossini: Minuetto szerzeményeit hallgathattuk meg tőlük.

Theodóra és Betti

 

Ezután Pigniczki Dóra Birdy: People help the people című dalát énekelte el a közönségnek.

A másik vendég együttes Csólyospálosról érkezett. A Csólyospálosi Tamburás Együttes 2004-ben alakult meg. Elsősorban népi dalokat és egyházi énekeket adnak elő. A mostani összeállításukban egyházi énekek szerepeltek. Művészeti vezetőjük: Rácz-Mészáros Melinda.

tamburás együttes

A koncertet a Csengelei Fúvószenekar előadása zárta. Négy művet hallhattunk tőlük. Elsőként J. S. Bach: Arioso-ja hangzott el, majd Paul Anka: My way című dala következett, melyben szólót játszott Holo Patrik trombitán és Farkas Ákos kürtön. Harmadik műsorszám A muzsika hangja című musicalből készült válogatás volt.

fúvószenekar

A befejező műsorszám előtt Kormányos Sándor polgármester mondott köszönetet a fellépőknek és szervezőknek.

A koncertet Vincze Zsigmond Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország című dala zárta, melyet a közönség és a zenekar tagjai közösen énekeltek.

Felkészítő tanárok Czirok Zoltán, Kalmár Gergely és Gömöri Balázs voltak, zongorakísérő: Horváth Lívia. Köszönjük munkájukat, hiszen egy nagyon színvonalas koncertet szerveztek.

Read More

Meghívó

Posted by on feb 22, 2018 in Egyéb |

A Szent Imre Plébánia és a Csengelei Alapfokú Művészeti Iskola

szeretettel meghív minden érdeklődőt az idei

ÉVADNYITÓ HANGVERSENYRE

Időpont: 2018. február 25. vasárnap 16.30 óra

Helyszín: Szent Imre Templom

Fellépnek a művészeti iskola növendékei, tanárai, barátai, valamint a Csólyospálosi Tamburás Együttes.

A belépés díjtalan!

Read More

Tájékoztató

Posted by on feb 22, 2018 in Egyéb |

Tisztelt Választópolgárok!

 

Magyarország Köztársasági Elnöke a 2/2018. (I. 11.) KE határozatában az Országgyűlési képviselők választását  2018. április 8.-ra tűzte ki.

A választási eljárási törvény alapján a választás egyfordulós. Az egyfordulós választáson mandátumot az a jelölt szerez, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapta, függetlenül a megjelentek számától.

A választás eredményeként 199 parlamenti képviselő (106 országgyűlési egyéni választókerületi képviselő és 93 országgyűlési képviselő országos listáról) kerülhet be a Parlamentbe.

 

A 2018. április 8. napjára kitűzött országgyűlési képviselők választásának, határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 3/2018. (I.11.) IM rendelet alapján az alábbiakra hívom fel a figyelmet:

Választási szervek

  1. Helyi Választási Iroda

A választási irodák a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek tájékoztatásával, a választási adatok kezelésével és a választás technikai feltételeinek biztosításával összefüggő feladatokat ellátó választási szervek.

Az országgyűlési képviselők választásán a következő választási irodák működnek:

– külképviseleti választási iroda (KÜVI)

– helyi választási iroda (HVI)

– országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda (OEVI)

– területi választási iroda (TVI)

– Nemzeti Választási Iroda (NVI)

 

Csengelén és Pusztaszeren Helyi Választási Iroda működik a választások lebonyolítására.

 

A Helyi Választási Iroda elérhetőségei:

HVI vezetője: Dr. Tóth Tibor

hivatali helyiségének címe: Csengelei Közös Önkormányzati Hivatal 6765Csengele, Petőfi u. 13. telefonszáma: 06-62-586-571

e – mail címe: jegyzo@csengele.hu

 

 

HVI vezető jogi helyettese: Dr. Jaksa Tibor

hivatali helyiségének címe: Csengelei Közös Önkormányzati Hivatal Pusztaszeri Kirendeltsége 6769 Pusztaszer, Kossuth u. 45. telefonszáma: 06-62-576-510

e – mail címe: pmhiv@pusztaszer.hu

 

A Választási Információs Szolgálat elérhetőségei:

  • Névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek, átjelentkezés, mozgóurna igénylés:

  6765Csengele, Petőfi u. 13. tel.: 62/586-571

..6769 Pusztaszer, Kossuth u. 45. tel.: 62/576-510

  • Jogi információ, szavazatszámláló bizottságok delegált tagjainak fogadása, eskütétel, oktatások szervezése:

Az információs szolgálat hétfő, csütörtöki napokon 8.00 órától 12.00 óráig, szerdán 8.00-16.00 óráig, pénteken 8.00 órától 13.00 óráig áll a választópolgárok rendelkezésére, illetve a választás napján 6.00 órától 19.00 óráig hívható a megadott telefonszámon.

 

  1. Választási Bizottságok

A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

Az országgyűlési képviselő-választáson a következő választási bizottságok működnek:

– minden szavazókörben (országosan kb. 11 ezerben) szavazatszámláló bizottság (SzSzB) működik, az egy szavazóikörrel rendelkező településeken azonban a szavazatszámláló bizottság feladatait a helyi választási bizottság (HVB) látja el;

– a 106 egyéni választókerületben országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság     (OEVB) működik;

– valamint országos hatáskörrel és illetékességgel működik a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).

Csengelén és Pusztaszeren a 2018. évi országgyűlési választáson Szavazatszámláló Bizottságok fognak működni.

A választási bizottságok választott és megbízott (delegált) tagokból állnak. A szavazatszámláló bizottságok választott tagjait a helyi választási iroda vezetőjének javaslatára a képviselő-testület választja meg legkésőbb 2018. március 19-én 16.00 óráig.

A szavazatszámláló bizottságba 2-2 tagot bízhat meg:

  • az egyéni képviselőjelöltet, illetve országos listát állító jelölő szervezet (ideértve a nemzetiségi önkormányzatot is)
  • a független jelölt.

Egy párt csak 2 tagot delegálhat, még akkor is, ha egyéni jelöltet és országos listát is állított. A szavazatszámláló bizottságok megbízott (delegált) tagjait 2018. március 23-án 16.00 óráig jelenthetik be a HVI vezetőjéhez.

 

A szavazatszámláló bizottságok (SzSzB) és a szavazókörök helye, címei Csengelén:

  1. szavazókör: 6765 Csengele, Deák Ferenc u. 24. (Csengelei Általános Iskola)
  2. szavazókör: 6765 Csengele, Deák Ferenc u. 25. (Faluház)

Mind a két szavazókör akadálymentesített.

A szavazatszámláló bizottságok (SzSzB) és a szavazókörök helye, címei Pusztaszeren:

  1. szavazókör: 6769 Pusztaszer, Kossuth u. 49. (Szociális Szolgáltató Központ)
  2. szavazókör: 6769 Pusztaszer, Kossuth u. 45. (Közös Önkormányzati Hivatal Pusztaszeri Kirendeltsége)

Mind a két szavazókör akadálymentesített.

 

A települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok szavazására kijelölt szavazókör Csengelén és Pusztaszeren is a 001. szavazókör. Itt szavazhatnak azok a választópolgárok

  • akiknek lakcímet igazoló hatósági igazolványukban („lakcímkártya” csak településnév szerepel lakcímként, közterület azonban nem,
  • akik átjelentkezéssel szavaznak.

Országos Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (OEVB) Szentesen működik (6600 Szentes, Kossuth tér 6.)

Nemzeti Választási Bizottság (NVB) Budapesten működik (Postacím: 1397 Budapest, Pf. 547.)

 

Névjegyzékbe vétel

 

A szavazóhelyiségben az szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel. Azt a választópolgárt, aki legkésőbb 2018. február 9-én a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a Nemzeti Választási Iroda, értesítő megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről. Az értesítőt a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére postai úton 2018. február 19-ig kell megküldeni.

AHelyi Választási Iroda, értesítő átadásával, vagy megküldésével (az értesítési címre és lakcímre) tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe történt felvételéről azt a választópolgárt, aki 2018. február 9-ét követően (pl.: lakóhely létesítése miatt) kerül a szavazóköri névjegyzékébe.

A választásra összeállított szavazóköri névjegyzék 2018. január 11-től 2018. április 6. 16.00 óráig a Csengelei Közös Önkormányzati Hivatalban (6765 Csengele, Petőfi u. 13.) tekinthető meg. A névjegyzékből való kihagyás, törlés vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt 2018. április 6-án 16.00 óráig lehet kifogást benyújtani.

 

Átjelentkezés, külföldön történő szavazás, levélben szavazás,nemzetiségi névjegyzékbe való felvétel, mozgóurna igénylése

 

  1. Ha a választópolgár a szavazás napján Magyarországon, de a lakóhelyétől eltérő településen tartózkodik, átjelentkezéssel szavazhat.

      Az átjelentkezés iránti kérelmet a magyarországi lakcíme szerinti helyi választási irodának legkésőbb 2018. április 6-án (pénteken) 16.00 óráig lehet benyújtani. Átjelentkezéskor a lakóhely szerinti jelöltre lehet szavazni.

A kérelmezőt a helyi választási iroda vezetője felveszi az érintett település kijelölt szavazókörének névjegyzékébe, és törli a lakóhelye szerinti szavazókör névjegyzékéből. Így az átjelentkező választópolgár kizárólag abban a szavazókörben adhatja le szavazatát, ahova átjelentkezett. Az átjelentkező választópolgár a fenti időpontig vonhatja vissza az átjelentkezési kérelmét.

  1. Az a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár, aki a szavazás napján, külföldön szeretne élni a választójogával, külképviseleten (nagykövetségen, főkonzulátuson) adhatja le szavazatát.

A külképviseleten való szavazáshoz a választópolgárnak kérelmeznie kell a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételét legkésőbb 2018. március 31.-én 16.00 óráig a magyarországi lakcíme szerinti helyi választási irodától.

A kérelem alapján a helyi választási iroda vezetője felveszi a választópolgárt a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg törli a lakóhelye szerinti szavazók névjegyzékéből. Így a szavazás napján a választópolgár kizárólag a megjelölt külképviseleten adhatja le szavazatát, amennyiben a fenti határidőig nem vonja vissza kérelmét.

  1. Az a választópolgár, aki valamely nemzetiséghez tartozónak vallja magát, és nemzetiségi választópolgárként kíván szavazni, annak 2018. március 23-án 16.00 óráig kell kérnie a nemzetiségi névjegyzékbe való felvételét. Azonban amennyiben az országgyűlési választásokon nemzetiségi választópolgárként akar részt venni, akkor nem szavazhat pártlistára, hanem csak a nemzetiségi országos önkormányzata által állított listára szavazhat (egyéni jelölt mellett). A nemzetiségi listával a nemzetiségek kedvezményes mandátumot szerezhetnek a Parlamentbe.
  2. Levélben szavazók névjegyzékében azt a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárt veszi fel, aki legkésőbb március 24. 16.00 óráig benyújtott kérelme alapján szerepel a központi névjegyzékben. Aki a szavazási levélcsomag:

személyes átvételét kérte az átveheti a szavazást megelőző tizenötödik naptól, legkésőbb a szavazást megelőző második napig 9-16.00 között az általa megjelölt –egyéni választókerületi székhely teleülésen- miniszter által rendeletben kijelölt egyéb településen- miniszter által rendeletben kijelölt külképviseleten.

levélben kérte: kitölti, és válaszboríték útján visszajuttatja Nemzeti Választási Irodához szavazást megelőző napon úgy, hogy az 24 óráig megérkezzen. Vagy eljuttatja külképviseleti Választási Irodához. Vagy bármely választó kerületi választási irodához.

  1. Az a választópolgár, aki a szavazóköri névjegyzékben szerepel, de egészségi állapota, fogyatékossága vagy fogva tartása miatt nem tud megjelenni a szavazóhelyiségben, április 6-án 16.00 óráig mozgóurnát igényelhet a helyi választási irodánál. A szavazás napján mozgóurnát kérni a szavazatszámláló bizottságtól lehet, legkésőbb 15.00 óráig. A választópolgár a mozgóurna igényléséhez és a szavazóhelyiséghez való eljutásához más személy segítségét jogosult igénybe venni.Mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető.
  2. Ha a választópolgár a szavazás napján a lakóhelyétől eltérő településen tartózkodik, erre a címre is igényelhet mozgóurnát, de ez esetben először át kell jelentkeznie, és az átjelentkezést követően lehet mozgóurnát kérni! Kérjük, a sorrendet minden esetben szíveskedjenek betartani! Mozgóurnával való szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság két tagja felkeresi a választópolgárt az általa megadott címen. Aki mozgóurnát kért, a szavazóhelyiségben „hagyományos módon” nem szavazhat, kizárólag azon a címen, amely a mozgóurna iránti kérelmén szerepel.

 

Központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek

A választási eljárásról szóló törvény értelmében a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár kérheti

  1. a) szavazási segítség iránti igény

A fogyatékossággal élő választópolgár kérheti, hogy választójoga gyakorlásának segítésére

– a szavazással kapcsolatos tudnivalókról könnyen érthető tájékoztatót kapjon,

– az értesítőnek a Braille-írásos változatát kapja meg,

– a szavazólap önálló kitöltéséhez Braille-írásos sablont kapjon a szavazás napján,

akadálymentesített szavazóhelyiségben szavazhasson.

A Braille-írással ellátott szavazósablon igénylésének határideje2018. március 29.

(csütörtök) 16.00 óra

 

  1. b) személyes adatai kiadásának megtiltása

 

A választási iroda a jelölő szervezet, jelölt kérésére köteles átadni a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok név- és lakcímadatait annak érdekében, hogy a választási kampány keretében a választópolgárokat közvetlenül, névre szólóan megcímzett küldemények útján felkereshessék. A választópolgár viszont megtilthatja névjegyzéki adatai kampánycélú kiadását.

Ha Ön nemszeretné, hogy személyes adatai választási kampány célokra átadásra kerüljenek, az adatkiadást kérelem kitöltésével és benyújtásával megtilthatja.

 

Az átjelentkezéssel, külföldön történő szavazással, levélben szavazással, a mozgóurnával illetve a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek letölthető formanyomtatványai elérhetőek személyesen a Helyi Választási Irodánál, valamint a www.valasztas.hu weboldalon, és amelyek benyújthatóak személyesen az állandó lakóhely vagy a bejelentett tartózkodási hely szerinti helyi választási irodánál, illetve elektronikus úton a https://kerelem.valasztas.hu honlapon (online vagy ügyfélkapun a www.magyarorszag.hu ) keresztül;

– levélben az állandó bejelentett lakcím szerinti helyi választási irodánál.

 

Jelöltállítás

A választáson jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet. Az ajánlóívet a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve jelölő szervezet a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási irodától igényelheti a választás kitűzését követően. Az ajánlóívet az illetékes választási iroda legkorábban 2018. február 19-én adja át az igénylő részére. A jelöléshez legalább 500 választópolgár érvényes ajánlása szükséges. Az egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb 2018. március 5-én 16.00 óráig kell bejelenteni az OEVI-nél. Csengele és Pusztaszer közigazgatási területén lakcímmel rendelkező választópolgárok a Csongrád megyei 03. számú országgyűlési egyéni választókerületben, ajánlóív kitöltésével és aláírásával ajánlhatnak jelöltet. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, de a választópolgár ugyanazt a jelöltet csak egy ajánlással támogathat, a további ajánlásai érvénytelenek. Az ajánlás nem vonható vissza.

Választási kampány

  1. február 17. napjától 2018. április 8. napján 19:00 óráig tart.

A szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül – közterületen – választási kampánytevékenység, a szavazás napján nem folytatható.

 

  1. április 8. napján választási gyűlés nem tartható, politikai reklámot nem lehet közzétenni.

A közvélemény-kutatást végző személy abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, 2018. április 8. napján nem léphet be.

Az épületből kilépők megkérdezésével készített közvélemény-kutatás eredményét csak 2018. április 8-án 19:00 óra után szabad nyilvánosságra hozni.

 

Plakát a kampányidőszakban az alábbiakban meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető.

A választási plakát elhelyezésére vonatkozó korlátozások, tilalmak:

  • Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, bérlő, illetőleg- állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet.
  • Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja (Csengelén és Pusztaszeren ilyen korlátozó helyi rendelet nincs.)
  • Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.
  • A választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásával a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
  • A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni.

 

A szavazás ideje

 

Szavazni 2018. április 8. (vasárnap) 6.00 órától 19.00 óráig lehet személyesen a választási értesítőben megjelölt szavazóköri helyiségben, vagy mozgóurnával.

A szavazóhelyiségbe az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel, és érvényes okmányokkal igazolja személyazonosságát, valamint lakcímét vagy személyi azonosítóját.

Érvényes okmányok bemutatása nélkül a választójog gyakorlására nincs lehetőség, ezért az okmányok érvényességi idejét ellenőrizni kell!

 

A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki

  1. nem tudja személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját igazolni,
  2. nem szerepel a kinyomtatott szavazóköri névjegyékben,
  3. már szavazott,
  4. megtagadja a szavazólap átvételének a névjegyzék aláírásával történő igazolását.

 

A választópolgár az Országgyűlési képviselő választásra egy lebélyegzett szavazólapot és borítékot kap, melyek átvételét aláírással igazolja. A szavazólapon egy listára, és egy jelöltre lehet szavazni. Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet, a jelölt, illetve lista neve melletti/feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet.  (pl.: X vagy +)

Read More

Települési Arculati Kézikönyv tervezete

Posted by on nov 13, 2017 in Egyéb |

Tisztelt Lakosok, Véleményező Partnerek!

 Csengele Községi Önkormányzat megbízásából elkészült községünk Településképi arculati kézikönyvének egyeztetési anyaga.

A 2 017. november 16-án délután 1730 órakor tartandó Lakossági közmeghallgatáson és az azt követő két hétben a tervezetről véleményt lehet nyilvánítani.

Észrevételek írásos közlésére 2017. november 30-ig van mód, elektronikusan a titkarsag@csengele.hu címre küldött levélben, postán vagy személyesen pedig a Polgármesteri Hivatalba eljuttatva (6765 Csengele, Petőfi utca 13.).

 

A Kézikönyv az alábbi linken tekinthető meg:

Települési arculati kézikönyv tervezete

Kormányos Sándor

polgármester

Read More

Adventi gyertyagyújtás

Posted by on okt 24, 2017 in Egyéb |

Szeretettel meghívunk mindenkit

december 3-án, december 10-én, december 17-én, december 24-én

9.30-kor advent vasárnapján

rövid műsorral egybekötött ünnepélyes gyertyagyújtásra.

HELYSZÍN: CSENGELE HÁZ (Csengele, Deák F. u. 5.)

Read More

Közmeghallgatás

Posted by on okt 24, 2017 in Egyéb |

Tisztelt Lakosok!

Csengele Községi Önkormányzat Képviselő-testülete KÖZMEGHALLGATÁST tart 2017. november 16-án (csütörtökön) 17 óra 30 perctől a Faluházban.

Mindenkit szeretettel várunk!

Read More

Településfejlesztési koncepció

Posted by on okt 17, 2017 in Egyéb |

Tisztelt Lakosok, Véleményező Partnerek!

Csengele Községi Önkormányzat a következő egy év során elkészíti Csengele Településfejlesztési koncepcióját, Településképi arculati kézikönyvét, Településképi rendeletét és új Településrendezési eszközeit.

A tervezés folyamatának megkezdéséről Lakossági fórumot tartok

  1. október 26-án délelőtt 9 órakor a Faluházban.

A fórum témájáról bővebben lehet olvasni az „Előzetes Partnerségi Tájékoztató”-ban, amely lejebb olvasható.

A tervezési folyamat a későbbiekben is nyomon követhető és véleményezhető lesz a partnerségi egyeztetésről szóló 81/2016 (VII.15) önkormányzati határozatának megfelelően.

Észrevételek írásos közlésére 2017. november 3-ig van mód, elektronikusan a titkarsag@csengele.hu címre küldött levélben, postán vagy személyesen pedig a Polgármesteri Hivatalba eljuttatva (6765 Csengele, Petőfi utca 13.).

ELŐZETES PARTNERSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

 CSENGELE KÖZSÉG

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK, TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVÉNEK, TELEPÜLÉSKÉPI RENDELETÉNEK,

valamint

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK

előzetes egyeztetéséhez

 

1.    TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint a Településfejlesztési koncepció „a település környezeti, társadalmi, gazdasági adottságaira alapozó, a település egészére készített, a változások irányait és a fejlesztési célokat hosszútávra meghatározó dokumentum”. Csengelére vonatkozóan legutóbb a 2004-ben, a 2007-2008-as településrendezési tervezést megalapozására készült fejlesztési koncepció, amely frissítést és tartalmi bővítést egyaránt igényel.

A fejlesztési koncepció megalkotása közös gondolkodást igényel. Meg kell ragadni Csengele lényegét a helyi erőforrások, gyengeségek, igények és elvárások terén. Olyan jövőképet és átfogó célokat kell kijelölni, amelyek a lakosság döntő többsége és az itt tevékenykedő vállalkozások számára felvállalható és elérhető. Előzetes észrevételeikben a következő kérdésekre válaszolva tudják segíteni a tervezési munkát:

  • Milyennek szeretnék látni településünk közösségét, intézményeit, gazdaságát, táji és természeti környezetét 2035-ben?
  • Milyen helyi erőforrásokra lehet leginkább támaszkodni a jövőkép megvalósításakor, illetve mely területeken vannak a legnagyobb hiányok és lemaradások (társadalom egysége, esélyegyenlősége, intézményrendszer, lakosság helyzete, gazdaság állapota, egyes ágazatok helyzete, munkahelyek, munkaerő adottságai, táji értékek, természeti környezet minősége, közterületek, közlekedés, közműellátás, energiagazdálkodás, megújuló energiák, környezetvédelem, stb.)?

2.    TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV, TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET

Az építésügy átalakítását célzó intézkedések részeként az Országgyűlés a települések jellegzetes és értékes arculatának megóvása, kialakítása, az épített és a természeti környezet védelme, valamint az építési beruházások gyors és sikeres megvalósíthatósága érdekében megalkotta a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt. A törvény ösztönzi a településeket sajátos településképük védelmére és alakítására, jellegzetes karakterjegyeik, arculati és egyedi építészeti értékeik megóvására és a társadalom ehhez szükséges aktivizálására.

A kézikönyvfeltárja és ismerteti a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemeket, és ezek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására.

A kézikönyv szemléletformáló célt szolgál, amely nem csak a településtervezési-építészeti szakma, de a szakmán kívüliek tájékoztatását is segíteni hivatott, ezért közérthetőnek, egyértelműnek, olvasmányosnak is kell lennie.

A településképi rendelet olyan helyi jogszabály, amely:

  • meghatározza a településképi követelményeket az építmények anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására. vonatkozóan;
  • követelményekettartalmaz a zöldfelületek kialakításának módjára;
  • meghatározza a településképi szempontból kiemelt területek (műemléki környezet, régészeti érdekű terület, NATURA 2000 terület, természetvédelmi területek, tájképvédelmi terület, egyedi tájértékek) előírásait;
  • tartalmazza a helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére vonatkozó követelményeket;

– megállapítja a reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó helyi előírásokat;

– rögzíti az előírásokat a településkép-érvényesítési eszközökről, melyek a következők:

Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

Településképi véleményezési eljárás

Településképi bejelentési eljárás

Településképi kötelezés és bírság

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

Előzetes észrevételeikben a következő kérdésekre várunk elsősorban reagálást:

  • Mire büszke Ön CsengeleKözség kapcsán? Kérem, nevezzen meg történeti adottságokat, hagyományokat, természeti, táji értékeket, és egyéb olyan tényezőket, amitől a település szerethető!
  • Melyik a kedvenc tere, parkja, közterületi fája, szobra? Településünk régi és új épületei közül melyiket kedveli leginkább?
  • Szűkebb lakókörnyezetét illetően milyen kedvező településképi sajátosságokat emelne ki és milyen előírásokat javasol meghozni?
  • Támogassa-e Ön szerint Csengele Önkormányzat atulajdonosokat a régi értékes épületek– akár tanyák – felújításában?
  • Mennyire engedne teret a reklámoknak?

 

3.    TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK

A Településrendezési eszközök két alapvető része a Településszerkezeti terv és a Helyi Építési Szabályzat. Mindkettő megújul a hozzávetőleg egy évig tartó tervezés és egyeztetés során.

A Településszerkezeti tervben az önkormányzat a területek rendeltetéséről határoz, figyelembe véve a Településfejlesztési koncepcióban lefektetett közösségi szándékokat, helyi érdekeket. A területek felhasználásának rendjéta kialakult adottságaikon túl egyéb tényezők (pl. természet- és környezetvédelmi, örökségvédelmi szempontok, megyei és országos területrendezési szándékok) is befolyásolják. Két nagy kategóriát különböztethetünk meg: a beépítésre nem szánt területeken az építési tevékenység másodlagos (közlekedési, mezőgazdasági, erdőgazdasági, vízgazdálkodási, természetközeli területek), míg a beépítésre szánt területek elsősorban épületek elhelyezésére és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységre szolgálnak (lakóterület, intézményi terület, gazdasági terület, különleges rendeltetésű területek).

A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) az országos előírásokat egészíti ki a helyi viszonyokra szabott sajátos előírásokkal. Az építési előírások javarészt csak rajzban értelmezhetők, ezért fontosak a szabályozási tervi mellékletek.A legfontosabb információt egy-egy telek beépítési feltételeiről az övezeti előírások tartalmazzák (építési hely a telken belül, megengedett legnagyobb beépítettség, legkisebb kialakítható telekterület, épületmagasság előírt tartománya).

A községnek e dokumentumait érdemes összevetniük építési elképzeléseiket és szükség esetén jelezni az eltérésekre vonatkozó javaslataikat, hogy a megvalósítás később ne ütközzön építésjogi akadályokba. Önkormányzatunk fontolóra veszi minden hasznos elképzelés beillesztését a tervanyagba.

*          *          *

Önkormányzatunk várja észrevételeiket, javaslataikat a fenti témákban, melyek lényege az, hogy mit kellene legfőképpen megőrizni, mit pedig megváltoztatni településünkön és mire kell helyezni a hangsúlyt a jövő formálása során. Saját fejlesztési elképzeléseiket is osszák meg velünk, hogy az építési szabályok megállapításához figyelembe vehessük a szándékokat és ezzel is támogathassuk megvalósításukat.

 

Kormányos Sándor

polgármester

Read More

Lejárt szavatosságú növényvédő hulladék szer begyűjtése

Posted by on okt 17, 2017 in Egyéb |

Tisztelt Gazdálkodók!

Az FM akciót indít lejárt szavatosságú régi növényvédő szer hulladékok térítésmentes begyűjtésére és megsemmisítésére. A felméréshez és a készletek begyűjtéséhez  szükség van a növényvédő szer hulladék tételeket név és mennyiség szerinti megnevezésére illetve a beazonosíthatatlan készleteket ismeretlen por vagy folyadék jelöléssel kell ellátni.

A feladat végrehajtását megyei koordinátor végzi, Kótai Csaba kamarai alelnök irányításával.

Érdeklődni lehet Kótai Csabánál az alábbi elérhetőségeken,

telefon: 20/377-5458 vagy csaba.kotai@gmail.com e-mailen.

Nem kell attól tartani, hogy esetleg valamilyen szankciót foganatosít a hatóság azokkal szemben, akiknél ilyen készletek találhatók. A felmérés elkezdése sürgős, mert rövid idő áll rendelkezésre a begyűjtéshez.

  1. október 31a készletek leadásának és regisztrálásának a határideje!
Read More

Elkezdődtek a piactér építési munkálatai

Elkezdődtek a piactér építési munkálatai

Posted by on okt 13, 2017 in Egyéb |

Csengele Községi Önkormányzat a Széchenyi 2020 terv keretében 31,75 millió forintot nyert piaci infrastruktúra fejlesztésére.

Az épület az óvoda mellett lesz felépítve, fedett piactérrel, fedett kiárusító standokkal, EU-s szintnek megfelelő kiszolgáló helyiségekkel.

A munkálatok október elején kezdődtek el, befejezése jövő évben várható.

piactér

Read More
Translate »
Skip to content