Posted by on okt 17, 2017 in Egyéb |

Tisztelt Lakosok, Véleményező Partnerek!

Csengele Községi Önkormányzat a következő egy év során elkészíti Csengele Településfejlesztési koncepcióját, Településképi arculati kézikönyvét, Településképi rendeletét és új Településrendezési eszközeit.

A tervezés folyamatának megkezdéséről Lakossági fórumot tartok

  1. október 26-án délelőtt 9 órakor a Faluházban.

A fórum témájáról bővebben lehet olvasni az „Előzetes Partnerségi Tájékoztató”-ban, amely lejebb olvasható.

A tervezési folyamat a későbbiekben is nyomon követhető és véleményezhető lesz a partnerségi egyeztetésről szóló 81/2016 (VII.15) önkormányzati határozatának megfelelően.

Észrevételek írásos közlésére 2017. november 3-ig van mód, elektronikusan a titkarsag@csengele.hu címre küldött levélben, postán vagy személyesen pedig a Polgármesteri Hivatalba eljuttatva (6765 Csengele, Petőfi utca 13.).

ELŐZETES PARTNERSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

 CSENGELE KÖZSÉG

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK, TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVÉNEK, TELEPÜLÉSKÉPI RENDELETÉNEK,

valamint

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK

előzetes egyeztetéséhez

 

1.    TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint a Településfejlesztési koncepció „a település környezeti, társadalmi, gazdasági adottságaira alapozó, a település egészére készített, a változások irányait és a fejlesztési célokat hosszútávra meghatározó dokumentum”. Csengelére vonatkozóan legutóbb a 2004-ben, a 2007-2008-as településrendezési tervezést megalapozására készült fejlesztési koncepció, amely frissítést és tartalmi bővítést egyaránt igényel.

A fejlesztési koncepció megalkotása közös gondolkodást igényel. Meg kell ragadni Csengele lényegét a helyi erőforrások, gyengeségek, igények és elvárások terén. Olyan jövőképet és átfogó célokat kell kijelölni, amelyek a lakosság döntő többsége és az itt tevékenykedő vállalkozások számára felvállalható és elérhető. Előzetes észrevételeikben a következő kérdésekre válaszolva tudják segíteni a tervezési munkát:

  • Milyennek szeretnék látni településünk közösségét, intézményeit, gazdaságát, táji és természeti környezetét 2035-ben?
  • Milyen helyi erőforrásokra lehet leginkább támaszkodni a jövőkép megvalósításakor, illetve mely területeken vannak a legnagyobb hiányok és lemaradások (társadalom egysége, esélyegyenlősége, intézményrendszer, lakosság helyzete, gazdaság állapota, egyes ágazatok helyzete, munkahelyek, munkaerő adottságai, táji értékek, természeti környezet minősége, közterületek, közlekedés, közműellátás, energiagazdálkodás, megújuló energiák, környezetvédelem, stb.)?

2.    TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV, TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET

Az építésügy átalakítását célzó intézkedések részeként az Országgyűlés a települések jellegzetes és értékes arculatának megóvása, kialakítása, az épített és a természeti környezet védelme, valamint az építési beruházások gyors és sikeres megvalósíthatósága érdekében megalkotta a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt. A törvény ösztönzi a településeket sajátos településképük védelmére és alakítására, jellegzetes karakterjegyeik, arculati és egyedi építészeti értékeik megóvására és a társadalom ehhez szükséges aktivizálására.

A kézikönyvfeltárja és ismerteti a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemeket, és ezek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására.

A kézikönyv szemléletformáló célt szolgál, amely nem csak a településtervezési-építészeti szakma, de a szakmán kívüliek tájékoztatását is segíteni hivatott, ezért közérthetőnek, egyértelműnek, olvasmányosnak is kell lennie.

A településképi rendelet olyan helyi jogszabály, amely:

  • meghatározza a településképi követelményeket az építmények anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására. vonatkozóan;
  • követelményekettartalmaz a zöldfelületek kialakításának módjára;
  • meghatározza a településképi szempontból kiemelt területek (műemléki környezet, régészeti érdekű terület, NATURA 2000 terület, természetvédelmi területek, tájképvédelmi terület, egyedi tájértékek) előírásait;
  • tartalmazza a helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére vonatkozó követelményeket;

– megállapítja a reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó helyi előírásokat;

– rögzíti az előírásokat a településkép-érvényesítési eszközökről, melyek a következők:

Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

Településképi véleményezési eljárás

Településképi bejelentési eljárás

Településképi kötelezés és bírság

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

Előzetes észrevételeikben a következő kérdésekre várunk elsősorban reagálást:

  • Mire büszke Ön CsengeleKözség kapcsán? Kérem, nevezzen meg történeti adottságokat, hagyományokat, természeti, táji értékeket, és egyéb olyan tényezőket, amitől a település szerethető!
  • Melyik a kedvenc tere, parkja, közterületi fája, szobra? Településünk régi és új épületei közül melyiket kedveli leginkább?
  • Szűkebb lakókörnyezetét illetően milyen kedvező településképi sajátosságokat emelne ki és milyen előírásokat javasol meghozni?
  • Támogassa-e Ön szerint Csengele Önkormányzat atulajdonosokat a régi értékes épületek– akár tanyák – felújításában?
  • Mennyire engedne teret a reklámoknak?

 

3.    TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK

A Településrendezési eszközök két alapvető része a Településszerkezeti terv és a Helyi Építési Szabályzat. Mindkettő megújul a hozzávetőleg egy évig tartó tervezés és egyeztetés során.

A Településszerkezeti tervben az önkormányzat a területek rendeltetéséről határoz, figyelembe véve a Településfejlesztési koncepcióban lefektetett közösségi szándékokat, helyi érdekeket. A területek felhasználásának rendjéta kialakult adottságaikon túl egyéb tényezők (pl. természet- és környezetvédelmi, örökségvédelmi szempontok, megyei és országos területrendezési szándékok) is befolyásolják. Két nagy kategóriát különböztethetünk meg: a beépítésre nem szánt területeken az építési tevékenység másodlagos (közlekedési, mezőgazdasági, erdőgazdasági, vízgazdálkodási, természetközeli területek), míg a beépítésre szánt területek elsősorban épületek elhelyezésére és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységre szolgálnak (lakóterület, intézményi terület, gazdasági terület, különleges rendeltetésű területek).

A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) az országos előírásokat egészíti ki a helyi viszonyokra szabott sajátos előírásokkal. Az építési előírások javarészt csak rajzban értelmezhetők, ezért fontosak a szabályozási tervi mellékletek.A legfontosabb információt egy-egy telek beépítési feltételeiről az övezeti előírások tartalmazzák (építési hely a telken belül, megengedett legnagyobb beépítettség, legkisebb kialakítható telekterület, épületmagasság előírt tartománya).

A községnek e dokumentumait érdemes összevetniük építési elképzeléseiket és szükség esetén jelezni az eltérésekre vonatkozó javaslataikat, hogy a megvalósítás később ne ütközzön építésjogi akadályokba. Önkormányzatunk fontolóra veszi minden hasznos elképzelés beillesztését a tervanyagba.

*          *          *

Önkormányzatunk várja észrevételeiket, javaslataikat a fenti témákban, melyek lényege az, hogy mit kellene legfőképpen megőrizni, mit pedig megváltoztatni településünkön és mire kell helyezni a hangsúlyt a jövő formálása során. Saját fejlesztési elképzeléseiket is osszák meg velünk, hogy az építési szabályok megállapításához figyelembe vehessük a szándékokat és ezzel is támogathassuk megvalósításukat.

 

Kormányos Sándor

polgármester